Váltott műszak, cirkadián ritmus zavara és ezek káros hatása

Reggel és éjjel különböző hormonok termelődnek a szervezetünkben, amelyek fontos szerepet játszanak a napi ritmusunk szabályozásában.

Reggel:

1. Kortizol: Ez az ún. "stresszhormon" általában reggel éri el a legmagasabb szintjét, ami segít felébredni és aktivizálni a testet a napra.
2. Tesztoszteron: Férfiaknál és nőknél is magasabb a tesztoszteronszint reggel, ami szintén hozzájárul az energiaszint növeléséhez.
3. Adrenalin és noradrenalin: Ezek a hormonok szintén emelkednek reggel, segítve a testet, hogy felkészüljön a napi tevékenységekre.

Éjjel:

1. Melatonin: Az alvásért felelős hormon, amely sötétedéskor kezd el termelődni és segít a testnek az alvási üzemmódra való átállásban.
2. Növekedési hormon: Ez a hormon elsősorban alvás közben, különösen az éjszaka mély alvási fázisaiban termelődik, és fontos szerepet játszik a sejtek növekedésében, regenerálódásában és javításában.
3. Leptin: Ez az étvágyat szabályozó hormon, mely éjszaka termelődik, és segít szabályozni a következő nap étvágyát.

Számos bizonyíték áll rendelkezésünkre, hogy a megváltozott alvás-ébrenlét ciklus, a rendszertelen táplálkozás elhízáshoz, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet.

Egy tanulmányban a résztvevőket 10 napon keresztül laboratóriumi körülmények között a szokásos, illetve megváltoztatott étkezési és alvási ritmus mellett vizsgálták.

A szokásos ritmus megváltoztatása megfordította a kortizolelválasztás mintázatát, emelkedett étkezés utáni vércukorszintet váltott ki, valamint megemelte az átlagos artériás középnyomás értékét. A cirkadián ritmus eltolódása alacsonyabb leptin szintet eredményezett, ami az éhségérzet növelésén és az energiafelhasználás csökkentésén keresztül elhízáshoz vezethet. 

A cirkadián ritmus megváltozása és az elégtelen mennyiségű alvás molekuláris szinten is kimutatható változásokat okoz. Az alvásmegvonás befolyásolja a cirkadián órát kódoló gének expresszióját (kifejeződését), illetve megváltoztatja a génexpresszió szabályozásában, a gyulladásban, az immun- és stresszválaszban szerepet játszó gének transzkripcióját is.